David Hamilton-ötösfogat

David Hamilton-ötösfogat

Az alábbiakban egy ma már nem létező műfaj képviselőjéről szólnék. A műfaj a művészi softcore erotikus film, a rendezőnk pedig nem más, mint David Hamilton. A név ismerősen csenghet a fotóalbumok szerelmeseinek is, hiszen számos könyve jelent már meg világszerte. Hamilton specialitása mind albumaiban, mind filmjeiben a fiatal lányok lenge öltözetben, és többnyire anélkül való fotografálása volt (mármint persze nem ő volt ruha nélkül), eköré pedig a rendezéseiben egy-egy naív, életvidám, giccses történetet kerekített. A lányok a filmekben és a fotókon is sok esetben az „under age”-kategóriába tartoztak, ezért a rendező Úrnak bizony gyakran kellett bíróságra járnia ezügyben. A filmekről összességében elmondható, hogy történetük semmiség, csak arra szolgálnak, hogy a főhősleányt minél szebb képekbe komponálhassa bele a rendező, és állandó operatőre, Bernard Daillencourt. De nézzük is a filmeket:

Bilitis (1976)

Az imádnivaló Patti D’ Arbenville játssza Bilitist, aki példaképül egy idősebb nőt (Mona Kristensen) választ, majd a sztori végén megpróbál neki saját maga férfit szerezni. A történet talán még itt a legkidolgozottabb, a forgatókönyvet ugyanis a híres rendező-író, Catherine Breillat alkotta meg. Gyönyörű fényképezés, és főleg egyik személyes kedvencem, az azóta Franciaország legelső színészvonalába tartozó Bernard Giraudeau gondoskodtak arról, hogy a „Bilitis” Hamilton egyik legjobb és leghíresebb filmjévé váljon.

A film: 9 pont

Laura/Laura, les ombres de l’ été (1979)

Egy szobrász, aki később egy tűzben megvakul, szerelembe esik régi szerelme tinédzser lányával. Tömény giccs, de nagyon erotikus; Dawn Dunlap (Forbidden World) itt kezdte meg nem túl hosszú színészi pályafutását, és szépségét elnézve hálásak lehetünk neki, hogy elkezdte. A „Laura” borzasztóan sok negatív kritikát kapott, pedig szerintem szintén Hamilton legjobbjai közé tartozik. Ha eltekintünk a „mese habbal” jellegétől, megállapíthatjuk, hogy Dunlap számos jelenete a hetvenes évek legerotikusabbjai közé sorolható.

A film: 8 pont

Gyengéd unokatestvérek/Tendres Cousines/Cousins in Love (1980)

A rendező ezúttal a második világháború elejére, Franciaországba, egy kis vidéki házba kalauzol el minket, ahol nyomon követhetjük a lányos kinézetű Thierry Tevini kalandjait, aki a férfiak távollétében a ház női tagjainak célkeresztjébe kerül (na nem mintha ez ellenére lenne). A „Tendres…” Hamilton leggyengébb filmje; kevés az igazán rá jellemzően erotikus jelenet, repkednek a klisék, ráadásul Hamilton óriási hibát elkövetve rendre gyengénél is gyengébb slapstick-humort erőltet, melyről lerí, hogy abszolút nem ért hozzá. Később bevallotta, hogy már forgatás közben elment a kedve az egésztől, mit mondjak, ez látszik is a végeredményen.

A film: 3 pont

Un été á Saint-Tropez/A Summer in St. Tropez (1983)

A film és David Hamilton egymásra talált. Talán így is lehetne jellemezni egy mondattal az „A Summer…”-t, melyben a rendező Úr nagyszerű húzáshoz folyamodik: elhagyja a történetet, a dialógusokat, és pusztán azt mutatja a filmben, amihez a legjobban ért: fiatal lányok itt, ott, egy házban, a természetben, a vízben, a vízparton és még sorolhatnám. Az egész alig egy órás, de elandalító, álomszerű, minimálisan szürreális és nagyon erotikus (bár a meztelenül a parton futóedzést tartó lányokat mellőzhette volna, biztos ekkoriban látta a direktorunk a „Chariots of Fire”-t). A zene is tökéletesen illeszkedik a szebbnél szebb képekhez, ráadásul a film végén még meglepetésben is részesülünk, már ami az egészen addig homályban rejlő történetet illeti.

A film: 10 pont

Első vágyak/Premiers désirs (1984)

Három leányzó csónakba száll, majd viharos időjárás közepette partra száll egy szigeten. Egyikük (Monica Broeke) egy kis házban tér magához, átázott ruhácskája nélkül, és ez annyira összezavarja, hogy egyből ismeretlen megmentője keresésére indul, akit, naná, hogy meg is talál, sok-sok kellemes percet szerezve a nézőnek (meg persze magának). Bár találkozunk még néhány karakterrel, a középpontban természetesen a három, majd később a két lány áll; egyiküket Emmanuelle Béart alakítja, aki nem sokkal e film után szárnyalni kezdett a világhír és számtalan fesztiváldíj felé. Talán mondanom sem kell, hogy a „Premiers…”-ben színészi tehetsége mellett főleg egyéb pozitívumait csillogtatja. Mindent egybevetve, a „Premiers…” is igazán szerethető alkotás.

A film: 8 pont

A külvilág természetesen nem bánik szűkmarkúan a dvd-megjelenésekkel. Míg idehaza szinte esély (és sajnos igény) sincs dvd-kiadásra, addig külföldön szinte alig találunk helyet, ahol ne jelent volna már meg az összes Hamilton lézerlemezen (az ez idáig utolsó éppen egy német „Tendres Cousines” volt). A triplalemezes dobozt szívből ajánlom, Hamilton három legjobbja, a „Bilitis”, a „Laura” és az „A Summer…” van benne, és ha megemésztjük a pocsék vhs-képminőséget, ízelítőt kapunk egy mára már alaposan lealacsonyított, eljelentéktelenedett, szinte csak vegetáló műfajból.

Végeredmény: Egy eltűnt műfaj emlékezetes darabjai

A dvd: 5 pont