Malabimba (1979)

Malabimba (1979)

Bimba furcsán viselkedik az utóbbi időben - erre a megállapításra jutnak az ódon kastély lakói, a nagy múlttal rendelkező család tagjai. A tinédzser lánnyal valami tényleg nagyon nem stimmel, hiszen folyamatosan különös, mély hangon beszél, minden gondolata a szex körül forog, és cselekedetei is a minél nagyobb botrány okozására irányulnak. A család tagjainak eközben megvan a maguk baja is, megkezdődik a marakodás a vagyonon…

Andrea Bianchi rendező nem vesztegeti az idejét, már a legelső pillanattól felpörgeti a tempót. Az első jelenetben például egy jósnő (vagy médium) vág szörnyű arcot, majd némi verbális exploitation következik, meztelen mellekkel karöltve. Amit ezután láthatunk? Talán a legtalálóbban így lehetne definiálni a filmet: Az ördögűző erotikus változata, avagy „The Sexorcist”. Irgalmatlan mennyiségű szex sorakozik ugyanis fel a szemünk előtt, és mivel olasz barátainknak volt egy olyan jó (…) szokása, hogy időnként pornós, XXX-es betétekkel fűszerezték meg az arra kijelölt filmeket, láthatunk még péniszeket, és egyéb nemi jelleget nagytotálban (ilyen volt még például a Carlo Lizzani neve fémjelezte „Malavita” is). A szexet leszámítva Az ördögűző koppintása zajlik minden mennyiségben, csak Max von Sydow hiányzik (meg egy jobb forgatókönyv). Ugyanúgy van egy gyereklányunk (az ekkor ki tudja, hány éves Katell Laennec alakításában), aki furcsa, ám egyértelmű tüneteket produkál (meg is kapjuk az 1973-ból is ismert „egy szobában összegyűlt társaságot fiatal, megszállt lányka alaposan megbotránkoztat” című jelenetet, csak itt egy jókora full frontális pőreség felhasználásával), és akit, mint kiderül, megszállt valamiféle rossz szellem, és ezért elég csúnyán is kezd beszélni - a csillapíthatatlan szexéhsége mellett persze.

Az események végül nem véres horrorba, hanem nagy mennyiségű szexbe torkollnak: Bimba orálisan is végzi a műveletet egy megbénult rokonnal (!), szeretné az apjával is csinálni, de a legtöbb jót az az apáca kapja tőle, aki végül maga is kulcsszereplővé válik. A film eléggé vékony, a szex gyakran hátráltatja a cselekményt, de van az egésznek egyfajta morbidan működőképes hangulata. Az alakítások tűrhetőek, a Bimbát játszó Laennec nagyon szép (kár, hogy később már semmiben sem láthattuk) és a befejezés is klappol.

A „Malabimba” különböző hosszúságú változatokkal rendelkezik a pornós betétek meglététől, illetve nemlététől függően. Nekem egy 85 perces verziót volt szerencsém látni, és bár léteznek hosszabbak is, valamint a film élvezetes „euro-trashként” definiálható, részemről ennyi is elég volt belőle.

Végeredmény: Ördögűző, szex... euro-trash a javából

A film: 7 pont